Szepesség

Turista célok | Települések | Térképek
Szepesi vár (Spišský hrad) és környéke | Lőcse (Levoča) és környéke
Gölnicbánya (Gelnica) és környéke | Igló (Spišská Nová Ves) és környéke
Poprád és a Magas-Tátra | Késmárk (Kežmarok) és környéke
Ólubló (Stará Ľubovňa), Podolin (Podolínec) a Magurántúl (Zamagurie) | Kirándulások a környéken

    A SZEPESSÉG, SZLOVÁKIA KINCSESLÁDÁJA, sok mindenben Svájcra hasonlít. Szepes-megyét egy svájci kantonhoz hasonlíthatjuk. A kantonoknak is saját önkormányzatuk, sajátos kultúrájuk van; ehhez hasonlóan a megyék itt is önálló életet éltek. Saját nyelvjárásuk, népviseletük van, saját mondáik keletkeztek. De a megyék lakosai jellemükben, szokásaikban is különböznek. Mindegyik megye egyedi sajátságokkal rendelkezik. Műveltséggel, egyediséggel, és mindenek felett a legtöbb természeti szépséggel megáldott megyék közé tartozik a Szepesség.
    A Szepesség valóban gyönyörű és változatos természeti szépségeket kapott ajándékba. Északon a Magas-Tátra hatalmas és rejtelmes bércei határolják, amelyek a Bélai-Tátrán keresztül a Pieninek egyedi tájába szelídülnek. Keletről a Lőcsei-hegység a híres Branyiszkóval határolja. Délről a Szepes-Gömöri-érchegység és a szomszédos Szlovák Paradicsom (Káposztafalvi-hegység) fantasztikus szirtjei és szurdokai képezik határát. Nyugati dombjai az európai vízválasztó részei. A szepességi folyók északra és keletre, míg a liptóiak nyugatra folynak. Szepes-megye gerincét a Hernád és Poprád folyók alkotják, miközben a Poprád Szlovákia egyedüli olyan folyója, amely északra, a Balti tengerbe folyik. A folyók újra kitisztult vizükkel vonzzák a horgászokat. A Tátra a hegymászókat, télen a síelőket, de a mezei turistákat is hívja. Tiszta levegője miatt légúti betegségek gyógyítására is alkalmas, ezt szolgálják szanatóriumai és fürdőlétesítményei. Nem csupán a Szlovák Paradicsom, de hozzá hasonlóan a Magurántúl és a Pieninek is, egyedülálló szépségükkel turistacsalogató vidékek. Az Érchegység évszázadokon keresztül bányászatával, nemesfémek, réz- és vasfeldolgozásával nyújtott megélhetést települései lakosságának. Tűlevelű erdei, amelyek a Szepesség jelentős részét borítják, a lakosság megélhetésén kívül a turizmust is szolgálják. Hegyi tiszásait és rétjeit nyáron juhok és tehenek legeltetésére használják, télen pedig a téli sportokat szolgálják. A Szepességben több ásványvíz is fakad. A baldóci (Baldovce) és újlublói (Nová Ľubovňa) ásványvizet ivóvízként, a ménhárdi (Vrbov) termálvizet fürdőként, a felsőzúgói (Vyšné Ružbachy) forrást gyógyvízként használják. Szepes-megye több védett növény és állat menedéke is - erről több természetvédelmi körzeten kívül három nemzeti park is tanúskodik: a Tátrai, a Pienini és a Szlovák Paradicsomi Nemzeti Park.
    A Szepességben mindig különböző etnikumú, nemzetiségű és vallású népek éltek - többnyire békességben. A szlovákok régóta éltek itt és a lakosság többségét képezték. A XII. századtól német telepesek érkeztek, akik a magyar királyoktól olyan kiváltságokat kaptak, amelyek alapján szabad királyi városok és falvak sokasága létesült, jelentős iparos réteggel és kereskedelemmel. Bizonyára a határőröket is a XII. században telepítették ide a magyar királyok. A terület északi peremén élő lakosok - a gorálok - nyelvjárása a lengyel nyelvre hasonlít. A XIV. századtól a magasabban fekvő helyeket ruszin és ukrán bevándorlók kezdték betelepíteni. Nyelvükön kívül kultúrájuk részeként magukkal hozták keleti vallásukat is. A Szepességben sok zsidó is élt, központjuk Hunfalva (Huncovce) volt. Idővel a XV. századtól itt meglévő cigány lakosság is elszaporodott. Római és görög katolikusok, pravoszlávok, ágostai hitvallású evangélikusok és sok izraelita hitű lakos élt itt. Ez a népkeverék együttműködve hozta létre az anyagi és szellemi értékeket.
    Az itt kialakult értékes többnemzetiségű kultúrát a közép-európai kultúra is állandóan befolyásolta, ennek szerves részét képezi. A Szepesség történelmi és művészeti értékek rendkívül gazdag kincsestára is egyben. Majd minden faluban található valami különös érték, és nem kell a turistának száz kilométertől többet utaznia ahhoz, hogy egyedülálló értékű épületeket, emlékeket lásson. Formailag ezt az is bizonyítja, hogy több szepességi műemléket az UNESCO a világörökség részeként tart számon (Szepesi vár, Szepeshely (Spišská Kapitula), Szepesváralja (Spišské Podhradie), Zsigra (Žehra), Dobsinai-jégbarlang). Nemzeti műkincsként tartják számon Lőcsei Pál mester művét, a lőcsei Szent Jakab templomot, a késmárki líceumot és artikuláris templomot, a korompai (Krompachy)múzeumot, a zsigrai (Žehra) kistemplomot. A szlovákiai védett városi részek majdnem fele a Szepességben található: Lőcse, Késmárk, Szepeshely and Szepesszombat (Spišská Sobota). A többi emlékek sokaságáról, a gótikus és reneszánsz építészetről, szobrászatról, fal- és egyéb festményekről, az aranyművességről vagy más művésziparágról már nem is beszélve.
    A Szepesség néprajza változatos népi kultúra kialakulásához vezetett, figyelemre méltó a népi építészet, népviselet, szokások, népdalok és -táncok, a népművészet. Ezek mind harmonikusan illeszkednek be a tájba, az anyagi és szellemi kultúra szerves részei.
    A Szepesség emlékekben leggazdagabb városa Lőcse. A középkortól 1922-ig közigazgatási és kulturális központ, a történelmi Magyarország legjelentősebb szabad királyi városainak egyike volt. A másik művelődési központ Késmárk volt. A közelmúltig megőrizte német jellegét, iskolái közül kitűnt a német evangélikus líceum. A Szepesség vallási központja Szepeshely volt. A XII. századtól a szepességi apátság székhelye, ma püspöki székhely. A bányászat központja Gölnicbányán volt. Később további jelentős szepességi városok alakultak ki: Igló és Poprád. Különös jellege és gazdag történelmi múltja van Ólublónak, Podolinnak, Szepesófalunak (Spišská Stará Ves), Szepesolaszinak (Spišské Vlachy). Ezek közül néhány város 360 éven keresztül lengyel zálogban volt.

A Szepességet bemutató honlapom segítségével szeretettel
hívom meg Önt Szlovákia e gyönyörű szegletébe.
Isten hozta!
Rudolf Kukura

Szerzők | Szabályok és árjegyzék | Webmaster