A Szepesség nevét a
Szepesi várról kapta. A vár uralja az egész környékét. A XII. század közepén kezdték építeni, de a helyén már volt egy kelta erődítmény és a szomszéd dombon egy szláv település. Meglepően nagy a területe, amely ma is Európa legnagyobb várai közé sorolja, de méretei miatt építészete is lenyűgöző. A szepesi főispánok székhelye. A XVII. század végéig lakták. A tulajdonos Csáky család ekkor modernebb kastélyokba költözött, Szepesmindszentre (Bijacovce), Hatkócra (Hodkovce), stb.
A várral szemben lévő dombon van
Szepeshely, vallási település, a jellemző két román tornyú katedrálisával. 1776-tól a szepesi püspökség székhelye. Kincseiből említsük meg a román stílusú "fehér oroszlán" szobrocskát, a Zápolya-kápolna oltárát, valamint Zápolya Imre és István gyönyörű reneszánsz sírfeliratát. Szepeshely szépségét és a szlovák nemzethez való tartozását Martin Benka szlovák festőművész is kifejezte.
Szepesváralján élénk iparosélet folyt. Már a XVII. században létesült kórháza és az Irgalmas testvérek kolostora. A katolikus templom gazdag díszítéséből csak néhány festmény és egy gótikus keresztelőkád maradt meg. A városban hatszáznál több zsidó élt, egy zsinagóga maradt utánuk. A
Szepesi vár alatt van a Csákyak hatkóci és szepesmindszenti kastélya is. Az utóbbi településen egy gótikus templom és egy román körbástya is található.
A vár alatt van a középkori falfestményeiről híres kis templommal rendelkező régi
Zsigra község is. Az egész vidéket a Branyiszkó masszívuma határolja, sok természeti képződményével, valamint a közeli
Drevenyik és Sivabrada mésztufa tornyai.
A Szepesség nevét a
Szepesi várról kapta. A vár uralja az egész környékét. A XII. század közepén kezdték építeni, de a helyén már volt egy kelta erődítmény és a szomszéd dombon egy szláv település. Meglepően nagy a területe, amely ma is Európa legnagyobb várai közé sorolja, de méretei miatt építészete is lenyűgöző. A szepesi főispánok székhelye. A XVII. század végéig lakták. A tulajdonos Csáky család ekkor modernebb kastélyokba költözött, Szepesmindszentre (Bijacovce), Hatkócra (Hodkovce), stb.
